Augusztus 4. szerda

Na, ez egy jó kis nap volt!!!

9kor kezdtem, Bea már nagyban reggeliztetett. Aztán hajrá neki… lepakolni, tisztába tenni, elpakolni… alig győztük, pedig nem is tudtuk még…

Választhattam, mit csinálok: terasz vagy feltöltés. Persze, hogy a terasz: söprés, lemosás… aztán nem raktam ki az étlapokat, mert reggel még eléggé úgy nézett ki, hogy hűvös lesz. Aztán először az evőeszközöket akartam polírozni, amíg Bea a mini bárt csinálja, de mivel nem akartam a telefont felvenni, ezért én mentem. Mire visszaértem, már meg is kaptam, hogy miért nem raktam ki az étlapokat… megint félmunkát végeztem. Aztán Martina is, hogy miért nem lettem készen a polírozással… és miért nem vittem ki rendesen az üvegeket, miért hagytam őket ott, ahol gyűjtjük, de rekeszbe, miért nem vittem be egyből a rekeszhez… mit mondhattam volna? Hogy ezt mind Bea csinálta ma? Kentem volna rá? Nem akartam „árulkodni”. Inkább hagytam. Aztán Bea kérdezte, hogyan legyen ma a kassza. Mondtam, legyen bent csak egy kulcs, az egyszerűbb, ne legyen kavarás. Aztán jött martina és kiadta az ukázt, Bea a placcon én a pultban. Ennyi. De ez jobb is volt, bár Bea megint elég sok mindent elcseszett. Voltak elégedetlen vevők, mert nem volt elég gyors és megvárakoztatta a vendégeket… Mindegy, 12 körül elindult a menet és 4ig ment az „engeddelahajam” rohanás. Meg se tudtunk állni, nemhogy inni, de pisilni menni sem! Még Martina is beállt, sokszor ő fizettetett, mert Bea nem bírta, rendelést vett fel… aztán majdnem elfogytak a poharak, akkor Bernard (Martina férje) is beállt… azt hittem, nem lesz elég evőeszközünk, mert ugye hiányzott, amit reggel Bea nem csinált meg. fél4-4 körül aztán lecsengett a roham, visszamentek az emberek a parkba. Ott is nagy roham volt, alig bírták. 4 után beálltam evőeszközt polírozni. 5re már végeztem is. Akkor még pár dolgot feltöltöttem, de evőeszközt már nem kellett csomagolnom, mert letelt a munkaidőm. 1500 euro feletti forgalmunk volt! Bea aztán a konyhának és nekem is adott a borravalóból.

szóval, vége. Végre leülhettem enni, már nagyon kivoltam. Aztán a Halleban ittam egy eiscafét…utána kicsit vonatoztam, és leültem egy padra a tó mellett. Pontosabban lefeküdtem napozni egy kicsit. Kellett az energia. Mintha éreztem volna, hogy hiányozni fog még nekem a napsütés! Ennyi volt a mai nap történés