Napló 9

Július 23. Drága kicsi leánykám születésénak ünnepe…11 évvel ezelőtt kaptam meg őt, 9 óra 23 perckor…
Ma első gondolatom hozzá szállt és küldtem is neki rögtön egy sms-t kis köszöntéssel J

Ma kilenckor kellett kezdenem, igyekeztem nem túl korán kelni…nekik a 7-félnyolc az nagyon korán van…  Furán kezdődött a nap…minden csupa köd és nedvesség volt. Nem látszott az út túlsó oldala.

Nem is kellett letakarítanom a teraszt. Aztán mégis, csak hogy 10 körül elkezdjen mégis esni az eső és el se álljon délután négyig. Szeretem az esőt. de így eléggé kevés vendég volt. Ki akar esőben már egy vadasparkban mászkálni, ahol a játékok is használhatatlanok, mert minden csupa víz…

Délelőtt Petra egyedül hagyott, tudtam egy kicsit kaszírozni. Háromkor megjött Inez, és akkor vége volt. Feljöttem négykor pihenni, mert hatra vissza kellett mennem. Nem nagyon tudtam pihenni…aztán bejött Gina és beszélgettünk egy kicsit…bíztatott, hogy jöjjek ki dolgozni, akár a gyerekekkel…de ha jó szakmám van, akkor abban is kereshetnék állást. Igaza van. Mi a fenének egyen otthon a bánat a pénz miatt… azt hiszem, utána is fogok járni.

Úgy gondolom, nem véletlenül jött nekem most ez a lehetőség. Jel, igazi orrba vágás, hogy váltanom kell…munkahelyet, de akár szakmát, akár országot is… Nem akarok visszamenni unatkozni… az jó kis hely volt ameddig a gyerekek kicsik voltak, amíg csak második kereset volt az enyém, de ebből eltartani két gyereket, élni az életet, na azt nem lehet! Most itt az idő átgondolni, hogy merre meddig…

Pénzügyi vonal vagy a szakmában más lehetőség: akár Ausztriában, akár Németországban. Jövőre könnyebb is lenne itt munkát vállalni, mert feloldják a korlátokat.

Ma kissé dekoncentrált voltam este a munkában, igaz Inez nem is hagyott érvényesülni. Végig ő kasszázott én csak a keze alá dolgoztam: ennek megfelelően nulla bevétel este… Nem baj, majd legközelebb. Sokat tanultam azért tőle, de nem tudom, hogy mikorra fogom tudni meg is csinálni, amiket próbálok ellesni tőle. Nem baj, ha helyrerak, mert nekem itt minden új. Kértem, hogy eleinte mindent mondjanak, hogy mit csináljak, mert akkor fogom tudni egyedül is tenni, ha tudom, hogy mit kell tennem.

Ennyi. Kilenckor feljöttem. gyorsan átvedlettem és lementem a kis  tó partjára, mert szükségem volt lecsendesíteni a gondolataimat. Kis taicsi, kis csikung…jól esett. Holnap reggel is kilencre kell lemennem, így reggel is lemegyek egy kicsit a tóhoz. kell, hogy összeszedjem a gondolataimat…