Ötödik nap. Ma délutános voltam, csak 14 órára kellett lemennem. Gondoltam, alszom egy nagyot, de először 5.30kor ébredtem meg, aztán meg fél7kor. nem tudtam tovább aludni. Ilyen, amikor az ember több mint 10 évig ugyanabban az időben kel, azt hiszi, hogy ehhez nem lehet hozzászokni. de mégis. ekkor elkezdtem filózni, mit is csináljak? Mert már nagyon akartam bicajozni, de Radolfzellbe is el akartam menni, de oda nem voltam benne biztos, hogy kerékpárral – ráadásul a boltok csak 10kor nyitnak, nekem oda kell mennem, vásárolni, aztán meg visszaérni úgy, hogy ebédelhessek még munka előtt. Így 7kor lementem, bicajra ültem és elhatároztam, hogy lemegyek a Mindelsee-hez. Vagy körbemegyek, vagy nem, de valameddig mindenképpen. Hű, de rossz volt újra bicajozni! Teljesen elszoktam tőle. Na meg városban, meg amúgy is régen… azt hittem, nem is haladok! De végülis a Wild park látogatói parkolójánál van egy bejárat a Mindelseehez. És akkor megmagyaráztam magamnak, hogy az erdőben amúgy sem akarok gyorsan menni… aztán jött egy nagy lejtő… de jó lesz itt visszaevickélni! Útközben láttam három gólyát az út menti földeken eleséget keresni… nem zavartatták magukat. Ettek tovább… Utolértem egy lovast, ahol a lónak nem tetszett, hogy valaki megzavarta. Ismerős volt, már a lovas, mert tudta a nevem, de én nem ismertem meg. Na, mindegy, gyorsan haladtam… néha megálltam egy-egy táblánál, ellenőrizni, hogy vajon jó ez az irányom, de tudtam, hogy mindig jobbra kell tartanom, mert akkor maradok a parton, és kerülöm meg a tavat. Nagyon szép kis tó.

Aztán volt izgalmasabb szakasz is… amikor az addig széles út egyre keskenyebb lett, bújócskázott az ágak alatt, ki az erdőből, be az erdőbe, gyökerek akartak elgáncsolni… szóval egész izgalmas volt. Aztán egy elkerített részen láttam sok kis…talán kecskét (steinböcke vielleicht), aztán egy helyen fa lépcsőkön kellett feltolnom a kerékpárt…de  végre visszaértem olyan helyre, ahol már voltak táblák. És ráleltem az ismerős útra…tolhattam fel a cajgát, mert nem volt erőm feltekerni. Aztán a váltóm se az igazi…nem akar váltani, csak hosszas bizgálásra. Egy szép kis napos helyen aztán megálltam kicsit taicsizni. nagyon jól esett. Fél9-kor már vissza is értem!

Akkor reggeliztem egy keveset, átöltöztem és legurultam Radolfzellbe. Megtaláltam az O2 boltját, amit ajánlott Péter, az egyik szakács- aki mellesleg Szlovákiából jött. Na aztán kellemes meglepetés ért az O2-ben. Amikor mutattam az igazolványom, kiderült, hogy a csajszi magyar! Igaz, négy éves korában eljöttek Magyarországról(Szekszárd), de tűrhetően beszélt magyarul. Aztán kóboroltam még Radolfzellben, de aztán fél12 körül visszajöttem. Feljöttem a szobámba és eldőltem az ágyon… elaludtam. Vagy egy órát aludtam aztán még egy felet. Egy körül összeszedtem magam, lementem, hogy még ehessek valamit. Péter készített finomat nekem: Steinpilztortellini auf rösti. Nagyon finom volt! Jó sok sajttal a tetején! Nyami! aztán kettőkor elkezdtem a munkát.Eleinte sok volt, mert el kellett kezdenem a kasszát is csinálni. Eleinte nagyon féltem, de ez is egész jó. De még elég bizonytalan vagyok. Aztán ma már fagyit is kellett csinálnom, meg jöttek a borok. Na, szép! Ez is klassz…aztán sokáig szinte semmi. De jöttek az éhes vendégek! Enni-inni, lerámolni, egyszercsak azt vettem észre, hogy Petra szól, ne terítsek újat, mert már a reggelihez kell előkészülni! Wow! Jól elment az idő! Na aztán holnap reggel 42 vendég lesz a reggelinél…megterítetttem, előkészítettem, ergyszercsak szólnak, mehetek. 22.15. Newm semmi! Teljesen besötétedett. Még voltak vendégek, de nem olyano: a nagyfőnök volt, Martina bátyjával…vagy nem tudom, pontosan kicsoda.micsoda…de valami nagyon főnök…

Holnap szabadnapom van. Radolfzellben vettem egy jó kis térképet. Elhatároztam, hogy felkeresem a Marien schlucht-ot. Apával mintha megjártuk volna, de meg akarom nézni most is. Bicajjal akarok menni Langenrainig, ott akarom hagyni a bicajt és úgy lemenni a partra a szakadékban. Aztán még nem tudom. Vagy a Katarina schlucht felé, vagy északnak…majd ott eldöntöm. Nagy túrának néz ki, de a térkép szerint nem annyira…talán 10km az egész…egy napra jó program. Reggelinél kellene valamit csomagolnom.

23.12…el kéne tennem magam holnapra. A netet is holnap tudom aktiválni…plusz 5 nap gratis…jövő hét hétfőn vehetek rá 25 euroért egész hónapos elérhetőséget…ez jól hangzik, ugye?! de a vásárlás után kell 24 óra mire aktiválhatom, az öt nap meg n em folyamatos 24 óra, hanem a megkezdett nap 24óráig él. tehát nem érdemes este aktiválni, mert annál rövidebb rá az idő. És egyenként tudom aktiválni az öt napot, azaz nem kell mindenáron, ha olyan napom van, akkor kihagyon. szuper ajánlat…szerintem. Igyekszem vigyázni a pénzre… de talán kellene valamilyen fehér póló még, valami egész egyszerű..láttam Radolfzellben takko-t…és valami sportcipő vagy szandál feketében…az elegáns fekete cipőm…na az nem kellett volna. Inkább valami kényelmes fekete szandál…de majd a deichmannál megnézem…azt hiszem, az is van Radolfzellben. Csak C&A nincsen…mindegy, nem fontos…

Jó sokat tanultam ma is. Még mindig tetszik, de nem tudom, akarnám-e sok-sok éven át csinálni…pár év rendben, de…várjuk ki a végét. Martina szívesen látna jövőre is…én si szívesen jönnék. Egészen más itt a tempo…ja, mikor eltévedtem Radolfzellben, mert mégsem mentem Singenbe, és kerestem a McDonald’s-ot, pont mindkétszer egy nyomdánál kanyarodtam meg…vicces, de elgondolkodtató…

Na mára ennyi…